Néha egészen érdekes átvizsgálásokat sodor elém az élet, most a rétegvastagság-mérő lesz a fókuszban. A nyár derekán keresett meg ügyfelem, hogy szeretne egy dízel Focust vásárolni. Mivel ő rugalmas időbeosztásban dolgozott, rám hárult a feladat az időpont egyeztetéssel kapcsolatban.
A hirdetés természetesen kiváló állapotot, gyári fényt és hasonló nyalánkságokat ígért.
Első nehézségek – egyeztetés
Felhívom az eladót, aki- bár a hirdetésből nem derül ki- persze kereskedő. Megfelel neki egy másnapi időpont- itt jön az első furcsaság. Gyertek csak nyugodtan, de Békéscsabáról is indul valaki ugyanerre az autóra- mondjuk nem baj, ti előbb ideértek. Ok, én viszont nem szeretnék valakit azzal megszívatni, hogy az orruk elől viszem el az autót, pláne, hogy elég messziről jönnek. És persze egyszerre is odaérhetünk, akkor meg azért kínos a szitu. Ne foglalkozz vele, jön a válasz az eladó részéről. Szerintem ez nem túl korrekt. Jeleztem az ügyfelemnek, hogy megvan az időpont, és elmeséltem a kis intermezzót is. Nem örül neki, de azért menjünk, nagyon csábító a hirdetés. Címet nem kaptam. Majd, ha odaérünk a lakóparkba, mondja a koordinátákat. Nah, megint egy CIA ügynökhöz megyek autót vizsgálni. Vagy valami kerti nepper ismét. Szép kilátások.
Másnap. Már látom a lakóparkot. Telefonálok, megkapom az instrukciókat, elhajtok egy pár száz méterre lévő parkolóba. Odaérve, a sorok között egy agresszív kisautó próbál megelőzni minden egyes lehetőségnél. Arra gondolok, szegény Schumi felébredt a kómából, és most az én szélárnyékomból próbál kitörni. De persze sajnos nem ő az, egy ideges női fejet látok, aki elrobog mellettem, amint talál egy pici helyet az előzésre. Hat egész másodperccel később beparkolok mellé én is, és konstatálom, hogy ő lesz az eladó. Nem valami bíztató a kezdet, ám ezt is sikerül alulmúlni a későbbiekben.
Egy ifjú hölgy az ügyfelem, gyermekáldás előtt vannak a párjával, ezért a dízel Focus kombi ideális megoldás, tekintve a heti egy-két hosszabb autópályás utat, amit megtenni szándékoznak.
Arra azért büszke vagyok, hogy mindig tudom függetleníteni magam a körülményektől, így abszolút előítéletmentesen állok neki az átvizsgálásnak.
A mérés
Körbemérem a Fordot. A gyári fény és a sérülésmentesnek hirdetett karosszéria ócska hazugság. Talán három elem nem volt fújva. Mondom az ügyfelemnek, hogy ezt bizony javítgatták lelkesen, de végül is nem gáz, mert szerkezeti sérülése nem volt az autónak. A tetőt meg csak a jég verte el – ez is inkább csak kellemetlen. Viszont a hirdetés egy büdös nagy kamu, az ár meg erősen túlzó. Merthogy a kínálat tetejére volt belőve az autó, amit némiképp túlzásnak éreztem a rétegvastagság mérés után. Ugye, ha egy pár éves autó körbe van fújva, azért az nem egy árnövelő tényező. Az eladó- meghallva eszmefuttatásomat-paprikavörös arccal kikérte magának, hogy fújva/javítva lenne az autó.
Ebbe a helyzetbe toppant bele a rendkívül szimpatikus férj/barát, akinek rögtön elpanaszolta az őt ért sérelmeket. Nosza, az egykor kigyúrt, de még mindig tetkós emberünk előkapott egy rétegmérőt majd három ponton „megmérte” az autót, és közölte, hogy ez bizony gyári, szar a műszerem, meg nem is értek hozzá. Különben is ő már körbemérte korábban. Taníts mester – néztem rá könyörgő arckifejezéssel, de nem tudtam meghatni.
Itt kell közbeszúrjam, hogy van egy óriási hibám. Ítélkezem, és gyűlölőm az ilyen típusú embereket. Így hát felvettem a kesztyűt.
A küzdelem a rétegvastagság-mérő körül
Csendben hümmögtem, miközben ő fennhangon ecsetelte, hogy a Fordnál így fújnak, ez gyári és kész. Abszolút nyeregben érezte magát, még akkor is, amikor előkerült a tartalék rétegvastagság-mérő és azzal is végigmértem a karosszériát. 5-10 mikron eltéréssel ugyanazokat az értékeket kaptam.
A rendkívül szimpatikus és barátságos eladó páros csak egy-két pillanatra ingott meg, majd ez a műszer is szar felkiáltással annulálta a második mérési eredményeket is.
Szerencsémre fel vagyok készülve az idiótákra, így elővettem a kalibráló lapokat, és megmutattam, hogy mindkét rétegvastagság-mérő minden mérési tartományban pár mikron eltéréssel pontosan mér. Kezdett elillanni a magabiztosságuk. Mondtam, hogy nézzük meg az ő műszerét is, de gyorsan zsebrevágta – így ez elmaradt.
A Fordnál így fújnak- úgy látszik, véges a repertoár. Ok, akkor nézzük meg az általam fényezettnek mért elemeket. Itt egy kis piszok, meg itt is, ott meg egy kis megfolyás. Ez rohadtul nem gyári, jelentettem ki. Jó, de mit kell itt méricskélni, amikor az autó jó- jött az újabb észérv. Persze, jó. Nézzük. Négy gumi kuka, első fék kuka. És mivel közben lefutott a diagnosztika is és rápillanthattam az élő adatokra, láttam, hogy a részecskeszűrő is kb. 90%-on állt. Így hihetővé vált a dízelautóhoz képest alacsony futásteljesítmény. Viszont ugye ez az autó inkább városban közlekedett, ezért ritkábban regenerált. Ezáltal az eltömődés határán volt a DPF. A városi használatra utalt még a kopottabb vezetőülés és pedálok, aminek vizsgálata önmagában nézve nem hordoz releváns információt, de segít kontextusba helyezni a dolgokat.
A magyarázat
Amúgy azt el kell még mondanom, hogy viszonylag gyakran találkozom a Fordoknál vastagabban fújt fényezéssel. Nem ritka a 160-180 mikron, de mértem már 220-260 környékét is – és mindez gyári volt. Igen ám, de egységesen minden elem ennyi volt, és ennek megfelelően a falcokban és az oszlopokon is többet lehetett mérni. Ezen az autón pedig mint az ökörhugyozás; 110 és 390 mikron között minden volt.
Tanulság? Röviden annyi, hogy ez van, ha a bicepszméreted megegyezik az IQ hányadosoddal. Kicsit hosszabban pedig, hiába van nálad rétegvastagság-mérő, ha nem tudod mit kell mérni. Az autót természetesen nem vásárolták meg az ügyfeleim, az eladó pedig továbbra is hirdeti a szarjait…
