Szép tavaszi nap volt, amikor kaptam egy megbízást a budai oldalra, egy terepjáró átvizsgálás várt rám.

Tíz órára beszéltünk meg találkozót. Szokásomhoz híven már háromnegyed tíz körül ott voltam. Utálok késni, úgy gondolom, embertársainknak többek között azzal adjuk meg a tiszteletet, hogy pontosan érkezünk egy megbeszélt találkozóra.

Ügyfelem jelezte, hogy fél órát (!) késni fog. Megállapodtunk, hogy elkezdem nélküle az átvizsgálást, mert elég feszes az aznapi ütemtervem.

A kereskedőnek előzetesen természetesen jelezte érkezésünket, várnak tízre.

Ehhez képest 10.00-kor sehol senki.

10.15-kor szintén üres a kereskedés.

Közben ügyfelem (elvileg) többször beszélt a kereskedővel, hogy ott várok. Mindig ’10 perc múlva ott vagyok’ választ kapott.

10.25-kor megjelent a bezárt kereskedésben egy alak. Nem tudom hogyan jutott be, mert a kapuban álltam. Álmos, gyűrött fejéből ítélve a telepen álló házban aludt…

Az állapotfelmérés

Lenyeltem a mérgemet, elkezdtem az autó átvizsgálását.

Az járgány meglehetősen lelakott állapotban leledzett, legalábbis kívülről, első ránézésre.

Másodikra még rosszabb. Belülről pedig egyszerűen szar volt.

Kiült ülések, kopásnyomok, karcolások mindenhol. Első blikkre futott vagy egymillió kilométert – persze nem óra szerint.

A motorból orrán-száján ömlik az olaj, nem is nagyon lehet megállapítani hol.

Azt viszont igen, hogy a hátsó differenciálműből is folyik elég szépen.

De legalább kezelgetik a burjánzó rozsdát az alvázon.

Beindítanám az autót, aksi rottyon van. Se kép-se hang…

Persze a jólmenő kereskedésben nincs egyetlen bika, indításrásegítő sem. Sebaj, odaállunk majd egy autóval, azzal bebikázzuk.

A nepper hosszas hezitálás után egy pár éves Toyotát jelöl ki erre a szerepre.

A telep elég meredek emelkedőn található. A Toyota kuplungja annyira fenn fog, hogy csoda, hogy működik. Kézifék nem jó. A terep murvával leszórva.

Már elindulni is kihívás.

Persze, én vezetem a Toyotát, menet közben megtapasztalva a fenti hiányosságokat.

Bikázás megvolt, a mosolyom egyre kevésbé őszinte.

Diagnosztika hozta, amit vártam, pár hibakód, néhány döglődő alkatrész ( az élő adatok alapján).

Próbaútra nem mentem.

Terepjáró átvizsgálás konklúzió

Végszóra, cca 50 perces késéssel megérkezett az ügyfelem is. Röviden összefoglaltam a látottakat, tapasztaltakat.

Természetesen az adásvétel elmaradt. Nem is értem miért…

Az eladó hőbörög egy sort, amiért raboltuk a drága idejét. Meg még bikázni is kellett.

Meg amúgy is. Inkább aludt volna még, gondolom.

Ezen sorok írásakor megnéztem a Használtautós kínálatot.

Még árulják eme kiváló gépjárművet. Megkímélt, leszervizelt állapotban.

Na, ehhez kell a pofa. A „kereskedő” hozzáállása illik az autó minőségéhez.

Erre mondják, zsák a foltját.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy akár murvás kereskedés, akár betonos, ezek kiragadott példák.

Rengeteg tisztességes autókereskedő van. A feladat őket megtalálni.