Diagnosztika

Az állapotfelmérés egyik fontos eleméről – A diagnosztika.

Jómagam négy nagy csoportot különböztetek meg az autó állapotfelmérés, diagnosztika során, melyek mind-mind ugyanolyan fontos, együtt alkotnak egy nagy egészet.

1. Vizuális ellenőrzés:

•   karosszéria átnézése
•   alváz ellenőrzése
•   motortér revízió
•   beltér vizsgálata

2. Festékréteg mérés:

információt ad a korábbi sérülésekről, itt természetesen nem csak a rétegvastagság számít, hanem tudni kell, hogy mit keressünk és hol mérjünk… Szinte teljes biztonsággal ki tudjuk szűrni a korábbi sérüléseket, és azok mértékét. Mint például ennél a Skodánál.

3. Menetpróba:

 itt azért sok mindent tudunk vizsgálni, kormány, fék, kuplung, váltó, futómű, menettulajdonságok

     4. Diagnosztika:

 műszeres méréstechnikai vizsgálatok összessége, amellyel az adott gépjármű műszaki állapota – annak megbontása nélkül – feltárható.

OBD

A diagnosztika sokak számára egyszerű dolognak tűnik. Venni kell egy OBD csatlakozóval ellátott eszközt, csatlakozunk Bluetooth-on a telefonhoz, és a korábban letöltött programmal már diagnosztizálunk is… Az egész megvan pár ezresből, néhány tízezerből. Sajnos van is egy-két kolléga aki hasonló eszközökkel dolgozik…

Ez a módszer kb. annyira van a diagnosztikától távol, mint gyerekkori homokváraim Makovecztől.

Az olcsó, sokszor gagyi kínai OBD olvasók és az ingyen letölthető programok jó esetben motordiagnosztikát tudnak csak. És azt sem mindig pontosan. És persze láttam már autót aminek a rendszerében okozott problémát a silány minőségű kiolvasó – vagy teljesen tévútra vitte a kiolvasás eredménye a felhasználót.

Persze nem túl gyakori, hogy kárt okozunk az autó rendszerében. Viszont annál sűrűbben előfordul, hogy a kapott hibakód nem pontos.

Ha OBD2 van az autónkban (nagy általánosságban 2000 óta minden autóban van), akkor rengeteg, szabvány alapján meghatározott érzékelő adatához hozzáférhetünk.

Ezek egyik csoportja az üzemanyag- és kipufogó (emisszióval kapcsolatos) rendszerek. Ezek a szenzorok „Általános OBD diagnosztikai eszköz”-zel hozzáférhetőek, olvashatóak. Pl:

• lambda szonda értékek
• üzemanyag korrekciós értékek
• egr adatok
• különböző hőmérséklet adatok (motor, hűtőközeg, olaj, kipufogó)

Pontosan mit is jelent ez?

Elm 327, vagy más olcsóbb adapterrel megnézhetjük az autónk adatait menet közben. Pl. víz hőfokot… pár fok eltéréssel. Na igen, az olcsóság ára.

A téves adat egy hibakód kiolvasást teljesen komolytalanná tesz. És korábbi bejegyzésemben leírtam már, hogy a hibakód csak irányt mutat. Nekünk kell utána végig menni az adott rendszer egyes elemein a hibás alkatrészt megkeresve. Akár oszcilloszkópos méréssel, akár párhuzamos diagnosztikával. Semmiképpen nem megoldás egy hibakód esetén azonnal kicserélni azt az alkatrészt amire a kiolvasott adat mutat. Ugyanis sokszor egy hiba az már több, korábban bekövetkezett esemény miatt keletkezik. Mindig a hiba okát tárjuk fel, de ehhez már azért némi szaktudásra is szükség van. Jó példa erre a lambda szonda hiba. Egy képzetlenebb szerelő azonnal cseréli is az alkatrészt, nem vizsgálva meg olyan fontos paramétereket mint pl:

• olajfogyasztás
• szívó- vagy kipufogó oldali tömítetlenség
• katalizátor hatásfok – ehhez pl. vizsgálhatjuk a két lambda szonda jelét, melyekből kiderül milyen hatásfokkal dolgozik a katalizátor

Mindig a hiba okát kell megszüntetni. Egyszerű példa: a fogfájásra nem a fájdalomcsillapító a megoldás, hanem a fogorvos!

Dízel autóknál a diagnosztika segítségével meg tudjuk állapítani többek között a részecskeszűrő állapotát. Van ahol százalékos értéket kapunk, néhány autó megadja a hátralévő élettartamot, kilométerben. De néha csak a nyomáskülönbség szenzor értékéből tudunk következtetni az állapotára- ehhez azért nem árt némi előképzettség, tapasztalat.

De fontos üzenetet közvetít a porlasztócsúcsok állapota is – itt is tudni kell értelmezni az adatokat, és tudni kell hol keressük őket.

A tanulság végül is az, hogy lehetőleg ne vegyünk ellenőrizetlen forrásból származó kiolvasót, és ne higgyünk el mindent az ingyenes szoftvereknek.