Renault helyszíni állapotfelmérés – AutóRevizor
Sokszor szembesülünk azzal, hogy az autó hirdetése köszönőviszonyban sincs a valósággal. Rengeteg retusált fotóval találkozunk, nem árt résen lenni.
Leginkább kereskedők tudnak „szépen” fotózni, de azért magánszemélyeknek sem kell szégyenkezniük. Ilyen eset volt a Totalcar oldalán megírt Skoda története is, aminél a hirdetésen annyi filter volt, mint egy menő insta modell oldalán. Nem is látszott a képeken a lényeg… És egy hasonló történetet szeretnék elmesélni most, tanulságos lesz, ígérem.
Renault-A fotóművész
Emailben jelentkezett az ügyfél, megbeszélte az eladóval, hogy mehetek átvizsgálni az autót. Elküldte a hirdetés linkjét. Hibátlan képek egy csili-vili kisautóról, olyanok, mintha a márkaképviselet promózna egy új autót. Többször megnéztem, annyira hihetetlen volt. 13 éves kocsiról beszélünk, erős túlzásnak éreztem.
Az eladó home office-ban dolgozik, bármikor ráér – tájékoztat a megrendelő. Szuper, nyugtázom. Magánszemélyekkel sokszor nehéz az egyeztetés, kiváltképp, ha csak este vagy hétvégén érnek rá. Felhívom hát az eladót, de a kapott információ ellenére nem túl együttműködő. Sikerül azért nagy nehezen egy időpontot találnunk másnapra, de azért közli, hogy max. 30-40 perce van csak. Ezt az időpontot az átvizsgálás napjának reggelén lemondja. Ez ilyenkor nagy bosszúság nekem is, több ügyfél vár a sorára, előre vehettem volna őket. Viszont az utolsó pillanatban már én sem tudok variálni, nem tehetem meg, hogy más idejével játszom. Én legalábbis így gondolkodom. Ha eladják a kiszemelt autót, az benne van a pakliban, azt el tudom fogadni. Jelzem a megbízómnak, hogy veszni látszik az üzlet. Kér pár percet, majd hív, hogy mégis jó lesz az időpont az eladónak. Hurrá. A helyszín ismét a belváros (de imádom!). Parkolóhely nincs a környéken, jót sétálok a friss levegőn.
Az autó átvizsgálása
Az autó, finoman fogalmazva szar. Nagyon szar. Nem mondanám, hogy egy tipikus Renault helyszíni állapotfelmérés – de volt már ilyen.
Motortér ellenőrzés. A nívópálca alján látszik csak némi olaj- persze bőven a minimum szint alatt. Szólok, hogy kevés az olaj, csak néznek rám. Hát ők azt nem szokták ellenőrizni, a lámpa nem jelzett a műszerfalon…
A szerelő jóbarát szól, ha van valami, de pár ezer kilométerrel ezelőtt volt nála az autó. Igen, olajcserén. Na, neked sem kellenek ellenségek, ha ilyen barátaid vannak- gondolom én. A szelepfedél tömítést is kicserélhette volna a jóbarát, és akkor nem lenne olyan a motortér, amiben egy varacskos disznó boldog röfögéssel henteregne. Csomagteret felnyitva előkerül a fotós felszerelés- már értem a hirdetésben lévő fényképeket.
A beltér elmegy, bár a biztonsági öv szinte cafatokban…
A diagnosztika mutat néhány elektromos hibát, ez sem túl meglepő ennél a típusnál. A rétegvastagság mérésnél pedig találunk néhány fújt elemet. Ez sem vészes, de nincs olyan főbb része az autónak, ahol ne lenne valami kisebb-nagyobb probléma. Hiába a gyönyörű képek, élőben azért kiderül az igazság.
Nem azt mondom, hogy meneküljünk, ha szépen van fotózva egy autó, de nézzünk azért a dolgok mélyére egy kicsit.