Autóvétel
Autót csakis magánszemélytől? Kitől érdemes vásárolni?
2020-02-09
Gaben
Gabentől kocsit venni – A rozsdakupac és a morál
2020-03-17

Check Engine: A hibakódokról

Check engine

Pár sorban szeretnék kitérni a sokak által rettegett Check Engine Light, más néven MIL vagy motorhiba lámpa működésére.

Ez a műszerfalon elhelyezett narancssárga színű lámpa egy öndiagnosztikai  funkció, melynek lényege, hogy érzékeli a gépjármű jeladóit, beavatkozóit, és ha hibát észlel, bekapcsolja a motorkontroll lámpát.

Ilyenkor a hibakód eltárolódik a fedélzeti számítógép (ECU) hibatároló memóriájában.

A hibakódokat diagnosztikai műszerrel lehet kiolvasni, majd elkezdeni a hiba valós okának feltárását.

És az előző mondat második fele a lényeg.

Az OBD2 szabvány alapján 5 karakterből tevődik össze egy hibakód.

Az első karakter mindig egy betű:
  • B a karosszéria (body),
  • C a futómű (chassis),
  • P a motor vagy hajtáslánc (powertrain) és végül az
  • U a nem meghatározott (undefined).
Míg a többi négy valamilyen szám:

A második karakter minden esetben a kód illetékességét jelöli:

  • a 0 a szabvány szerinti gyártófüggetlen kód,
  • az 1 a gyártóspecifikus hibakód,
  • a 2 a gyártófüggetlen kód,
  • a 3 a P3000-3399 tartományban gyártófüggő, a P3400-3999 tartományban pedig gyártófüggetlen hibakód.

A harmadik karakter a meghibásodott alkatrészcsoportot kódolja:

  • 1 és 2 az üzemanyag- és levegőrendszer,
  • 3 a gyújtásrendszer vagy égéskihagyás,
  • 4 károsanyag-csökkentő kiegészítő rendszer
  • 5 az alapjárat- és sebességszabályozó rendszer,
  • 6 a vezérlőegység, illetve annak jelkimenetei,
  • 7-8 a hajtómű, sebességváltó

A negyedik és ötödik karakter egy alkatrész azonosító.

Az alábbi linken a hibakódok (Check Engine) magyar nyelvű leírása található meg:

http://budavill.hu/pages/OBD-k%C3%B3dok-magyarul%21.html

Nézzünk egy példát.

A rettegett P0420 hibakód, vagyis Katalizátorrendszer-hatékonyság határérték alatt.

És képzetlenebb autószerelők, diagnoszták már rendelik is az új katalizátort az autóba…

Viszont a gyakorlatban erre a hibakódra jellemzően a következő problémák fordulnak elő :

  • valamelyik lambdaszonda hibás
  • lyukas a kipufogórendszer
  • a katalizátor működése nem megfelelő.

A további diagnosztikához érdemes diagnosztikai műszerrel ellenőrizni a lambdaszondákra vonatkozó információkat. A legjobb megoldás, ha oszcilloszkópot használunk.

Az autó OBD, EOBD rendszere felügyeli a katalizátort.

A katalizátor előtt és utána is található egy lambda szonda. Ezeknek a jelét hasonlítja össze az elektronika.

Ha a katalizátor megfelelően működik, a katalizátor utáni szonda „kevésbé” aktív, mint a katalizátor előtti. A katalizátor által tárolt és „elengedett” oxigénre szükség van a katalizátorban lejátszódó kémiai folyamatokhoz, így a katalizátor utáni szenzor kis változással közel állandó oxigénszintet kell, hogy jelezzen.

A lambda szondákat diagnosztikai műszeren általában B1S1 (B-Bank-hengersor, S-Sensor-szenzor), míg a katalizátor utánit B1S2 megnevezéssel jelölik.

Sokkal mélyebbre azonban nem is ásnék e témát illetően, már ha egyáltalán van itt még bárki is rajtam kívül…

A tanulság pedig az, hogy egy kiolvasott hibakód még nem jelenti feltétlenül az adott alkatrész cseréjét, hiszen a munka érdemi része csak itt kezdődik.

És ugye már értitek, miért nehéz az állapotfelmérésnél egy hibakódra azonnal rávágni egy konkrét összeget a javításra…