2022.09.01.

Check Engine: A hibakódokról

Check engine

 

Pár sorban szeretnék kitérni a sokak által rettegett Check Engine Light, más néven MIL vagy motorhiba lámpa működésére. Az átvizsgálások során sok kérdést kapok erre vonatkozóan, megpróbálok pár sorban válaszolni. De jelzem, sokan erről a témáról könyveket írtak, én csak egy-két cikket pl. egy érdekes sztori egy Volvoról. Vagy pedig a kilométeróra csalások leleplezéséről.

A Check Engine visszajelző a műszerfalon elhelyezett narancssárga színű lámpa egy öndiagnosztikai  funkció, melynek lényege, hogy érzékeli a gépjármű jeladóit, beavatkozóit, és ha hibát észlel, bekapcsolja a motorkontroll lámpát- a hiba súlyosságától függően azonnal, vagy csak 3-4 üzemciklus után- ez gyártó és a hiba jellegétől függő.

Ilyenkor a hibakód eltárolódik a fedélzeti számítógép (ECU) hibatároló memóriájában.

A hibakódokat diagnosztikai műszerrel lehet kiolvasni, majd elkezdeni a hiba valós okának feltárását. Itt jegyezném meg, hogy érdemes jogtiszta, naprakész frissítésekkel rendelkező műszert használni, egy tört szoftverből érkező adatokat mindig fenntartással kell kezelni. És a pontos munka a jó munka…

A különböző autós Facebook csoportokban feltett kérdések, NEM adnak választ arra, hogy miért is gyulladt ki a lámpa. 

Tehát a hiba okának a feltárása a lényeg. A művészet nem abban van, hogy kiolvassuk a hibát, arra azért sokan képesek. hanem, hogy megtaláljuk azt az okot amitől keletkezett a hiba. És ez nem mindig csak abból áll, hogy kiolvassuk a hibakódokat. 

Az OBD2 szabvány alapján 5 karakterből tevődik össze egy hibakód.

toyota hibrid autóvizsgálat tsi átvizsgálás, check engine
Az első karakter mindig egy betű:
  • B a karosszéria (body),
  • C a futómű (chassis),
  • P a motor vagy hajtáslánc (powertrain) és végül az
  • U a nem meghatározott (undefined).
Míg a többi négy valamilyen szám:

A második karakter minden esetben a kód illetékességét jelöli:

  • a 0 a szabvány szerinti gyártófüggetlen kód,
  • az 1 a gyártóspecifikus hibakód,
  • a 2 a gyártófüggetlen kód,
  • a 3 a P3000-3399 tartományban gyártófüggő, a P3400-3999 tartományban pedig gyártófüggetlen hibakód.

A harmadik karakter a meghibásodott alkatrészcsoportot kódolja:

  • 1 és 2 az üzemanyag- és levegőrendszer,
  • 3 a gyújtásrendszer vagy égéskihagyás,
  • 4 károsanyag-csökkentő kiegészítő rendszer
  • 5 az alapjárat- és sebességszabályozó rendszer,
  • 6 a vezérlőegység, illetve annak jelkimenetei,
  • 7-8 a hajtómű, sebességváltó

A negyedik és ötödik karakter egy alkatrész azonosító.

Az alábbi linken a hibakódok (Check Engine) magyar nyelvű leírása található meg:

OBD hibakódok magyarul

Nézzünk egy példát.

A rettegett P0420 hibakód, vagyis Katalizátorrendszer-hatékonyság határérték alatt.

És a képzetlenebb autószerelők  már rendelik is az új katalizátort, esetleg lambdaszondát az autóba, pedig előbb fel is kéne deríteni mi okozza a hibát… ugyanis nem mindig a természetes elhasználódás okozza az alkatrész halálát. És ha a hiba oka, kiváltója nincsen megszüntetve, akkor bizony újra fennállhat a probléma – hosszabb, rövidebb idő elteltével.

A gyakorlatban erre a hibakódra jellemzően többek között a következő problémák fordulnak elő :

  • valamelyik lambdaszonda hibás/szennyeződött – ha igen akkor miért?
  • magas olajfogyasztás
  • lyukas a kipufogórendszer
  • a katalizátor működése nem megfelelő
  • szenzor vagy jeladó hiba

A további diagnosztikához érdemes diagnosztikai műszerrel ellenőrizni a lambdaszondákra vonatkozó információkat. A legjobb megoldás, ha oszcilloszkópot használunk.

Az autó OBD, EOBD rendszere felügyeli a katalizátort.

A katalizátor előtt és utána is található egy lambda szonda. Ezeknek a jelét hasonlítja össze az elektronika.

Ha a katalizátor megfelelően működik, a katalizátor utáni szonda (monitorszonda) „kevésbé” aktív, mint a katalizátor előtti. A katalizátor által tárolt és „elengedett” oxigénre szükség van a katalizátorban lejátszódó kémiai folyamatokhoz, így a katalizátor utáni szenzor kis változással közel állandó oxigénszintet kell, hogy jelezzen.

A lambda szondákat diagnosztikai műszeren általában B1S1 (B-Bank-hengersor, S-Sensor-szenzor), míg a katalizátor utánit B1S2 megnevezéssel jelölik. Diagnosztika segítségével tudjuk vizsgálni akár diagrammon kirajzolva a működésüket különböző fordulatszámon. Ez megint csak ad információt a hozzáértők részére. 

Sokkal mélyebbre azonban nem is ásnék e témát illetően, már ha egyáltalán van itt még bárki is rajtam kívül…

A tanulság pedig az, hogy egy kiolvasott hibakód még nem jelenti feltétlenül az adott alkatrész cseréjét, hiszen a munka érdemi része csak itt kezdődik. Sok esetben ok-okozati összefüggéseket kell vizsgálni ahhoz, hogy a valódi hibát fel tudjuk tárni.

És ugye már értitek, miért nehéz az állapotfelmérésnél egy hibakódra, Check Engine lámpára azonnal rávágni egy konkrét összeget a javításra… 

 

Autorevizor diagnosztika           BMW állapotfelmérés, diagnosztika

Cikk megosztása:

Hasonló tartalmú cikkek

Egyéb, Sztorik

1 jún 2024

A próbakör

A próbakör az autóvásárlás egyik fontos eleme. A hosszú évek alatt találkoztam már pár furcsa esettel, hoztam nektek egy csokorra valót.

Sztorik, Tippek

1 máj 2024

Az autóvásárlás aranyszabályai

Az autóvásárlás misztikuma megoldódott! Hölgyeim és Uraim, csak itt nálunk a megfejtés, itt a tuti módszer csak Önöknek, csak ezen a csatornán! – konferálná be szegény, nemrégiben elhunyt Horst Fuchs egy mindent vágó konyhakés és egy brill fülbevaló között a nagy hírt, miszerint az AutoRevizor megtalálta az autóvásárlás titkát. De nem így van. Viszont remélem […]

Sztorik

1 ápr 2024

Helyek, ahol nem akarsz autót venni

Kerülendő nepperek, avagy vannak kereskedések, ahova nem szívesen megyek. Nem tudom miért, talán rossz a hely karmája, talán idegesítő a személyzet. Vagy az autók nyolcvan százaléka egyszerűen kritikán aluli. Viszont azt sem mondhatom az ügyfélnek, hogy nem szeretek ide járni, nézzünk máshol autót, mert lehet, hogy itt lesz élete vétele. Persze, ha már tendencia, hogy […]